Az apai jelenlét ereje

Apa is szeret

Minden bizonnyal az kevésbé meglepő elképzelés, hogy az anya lelkiállapotát már magzatkorban érzékeli a növekvő kis élet, bár még ezzel kapcsolatosan is megoszlanak a vélemények. Ám mi a helyzet az édesapa energiáival? Milyen összefüggés fedezhető fel a leendő apa viszonyulása a kismamához és a születendő gyermek önbizalma között? Bizony, az apa jelenléte és támogató hozzáállása ugyanannyira fontos, mint az anya szeretetteljes rezgései. És jó lenne, ha ezt nem csupán Apák napján gondolnánk végig - de legalább ekkor fogalmazzuk meg.

Családi egység, magabiztos gyermek

Sokan kötelezettségnek vagy egyfajta külföldi mintára átvett kényszerünnepnek érezhetik a hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kapó Apák napját. Tény, hogy az édesapák köszöntése még mindig kevésbé hangsúlyos, mint az anyáké. Holott jobban belegondolva, egy gyermek fejlődésére az az egyensúly is nagy hatást gyakorol, ami annak tapasztalásából jön létre, hogy mindkét szülő egyformán szereti őt, mindkettőjüknek egyformán fontos. Igaz, hogy az édesanya szíve alatt növekszik, ám mindkét szülő odaadásától és szeretetétől gyarapodik.

Ráadásul ez a szülői energiákból fakadó egyensúly alapozza meg a gyermek magabiztosságát. Az „érzelmi gyökerek” egészen a kezdeti időkig követhetők vissza: hatása van annak, ha a leendő édesapa már a gyermekáldásra való felkészüléskor támogatóan viszonyul a jövőbeli édesanyához. Jellemzően csupán a várandósság alatti érzelmi-fizikai segítőkészséget szokás kiemelni, ám a szeretetteljes apai jelenlét már a fogantatást megelőzően is fontos. Bizony, az apai energia nem csak akkor lép a képbe, amikor már le lehet menni a kicsivel focizni vagy el lehet kezdeni bevezetni pl. a horgászat rejtelmeibe.

Többször beszéltem már arról, milyen kihatással van a magzatra az anya várandósság alatti lelkiállapota. Ám igen, az áldott 9 hónap is közös vállalás, így az apai jelenlét és odafordulás, az ő szerető és támogató energiái is pótolhatatlanok. A gyermek ugyanis azt is megérzi, hogy az anya mennyire van támogatva.

Ha például az anya magányosnak érzi magát, a magzat is megélheti ugyanezt. Ilyenkor születhet meg benne talán először az „Én nem is kellek” érzete. Ezzel a gondolattal felnőni pedig sejthetjük, hogy nem igazán kedvező útravaló, és minden bizonnyal sérülést okoz a magabiztosság kialakulásában. Az ilyen kisgyerekek nagyobb eséllyel lesznek bizonytalanok önmagukban, és gyakran megjelenik náluk a másoknak való megfelelési kényszer is.

Az eltorzult önbizalommal megkezdett élet azokra is jellemző, akiket kifejezetten valamilyen neműnek vártak (pl. fiút szerettek volna, ám kislány érkezett). Ha az ebből fakadó csalódottságot (ne adj’ isten, frusztrációt) akár csak az egyik szülő vagy nagyszülő érzékelteti, az a gyermekben komoly önleértékelést szül. „Nem vagyok jó úgy, ahogy vagyok. Nem engem vártak. Valami baj van velem.”

Nagyobb korban természetesen meg lehet próbálni helyre tenni a dolgokat, ám sokkal nehezebb utólag kipótolni a magzatkorban megélt hiányokat. A kicsi kiegyensúlyozottságához az „Én kellek. Anya is szeret. Apa is szeret. És apa szereti anyát.” tapasztalása szükséges. Ha az anya szeretve érzi magát, és azt éli meg, hogy támaszkodhat a társára, megoszthatja vele a megéléseit vagy aggodalmait, a párja pedig figyel rá, tud és akar is segíteni neki, ha szükséges – ezek nemcsak a kismama nyugalmának, de a magabiztossá váló gyermekléleknek is az alapjai. Együtt minden sokkal könnyebb, a gyerek is kiegyensúlyozottabb és boldogabb lesz.

Nem könnyű, nem lehet és nem is kell minden percben ott lenni az apának, de amikor az anya úgy érzi, támogatásra van szüksége, akkor fontos az apai jelenlét. Nagyon jó megosztani a gyermek születése utáni teendőket is. Nem csupán női kötelesség a házimunka vagy a picivel kapcsolatos elfoglaltságok végzése. A feladatkörök a szülést követően átrendeződhetnek. Ne felejtsük azt sem, hogy az anyának időbe telik „visszanyerni” a saját testét és önbizalmát, hiszen a várandósság hormonális és hangulati változásokkal jár. Ez az időszak nem könnyű, ám ha az apa be tud állni, meg tudja találni a saját helyét az új viszonyok között, és át tudja venni a házimunkát (pl. vacsorát készít), azzal megalapozza a családi egységet.

A családi egység az az alap, amelybe a gyermek „beágyazódik”, ezért is fontos, hogy ez minél biztosabb és kiegyensúlyozottabb legyen. A jól működő szülői dinamikából az újszülött azt érzékeli, hogy minden rendben, harmonikus a közeg, ő pedig fontos és szeretve van.

A szülők összetartása tehát a pici szempontjából is nagyon fontos. Az új szerepek megélését (anyává és apává válni) közösen tapasztalják meg az első gyermek születésekor. Együtt, egyidőben, egyformán újdonságként. Meglehet, hogy az újszülöttet az anya hozza világra, ám ezáltal egyszerre mindketten szülővé válnak. A gyerekvállalást megelőző életvitel megváltozását (pl. szórakozást kedvelő szülők esetén) szintén mindketten meg kell, hogy éljék.

Némi félelem vagy kétkedés mindkét félben megszülethet, hogy vajon milyen szülő válik majd belőlük. Ez alól az apák sem kivételek, ez teljesen természetes. Egymást támogatva azonban ezek a kishitűségek is könnyebben leküzdhetők. Ha egymás mellé állnak a szülővé válás során, a családi kötelék is erősebbé fonódik. A gyerek megérkezésével sok minden átalakul, ami addig akár elképzelhetetlennek tűnt (pl. korábbi szokások feladása). Érzelmileg is sok változáson megy keresztül mindkét szülő, átrendeződnek fontossági sorrendek. Ne feledd, a legjobb szülő akkor leszel, ha bízol abban, hogy a gyermekednek Te adhatod a legjobbat, a legtöbbet, hiszen ki más tehetné?

Egymás támogatása tehát megalapozza a kicsi kiegyensúlyozottságát, önbizalmát, ami már a pocakban elkezd kialakulni benne. Az apa anya iránti szeretete és gyengédsége a gyermeket is körülveszi, ez is alkotja a magzat energetikai közegét. Ezek az alapok nagyon fontosak abban, hogy idővel magabiztos óvodássá, iskolássá és felnőtté válhasson.

És kedves Apukák, akik esetleg kényelmetlenül érzik magukat a megváltozott szerepek miatt: nem, egyáltalán nem szégyen férfiként néha átvenni a házimunkát. Sok félelem övezi a férfiak részéről ezt a témát is, mintha az, ha segítenek, a férfiasságuk elvesztésével vagy csökkenésével járna. Erről szó sincs, ellenkezőleg. Hatalmas támogatóerőt jelent az anyának az, hogy a társára mindenben számíthat. Hogy természetes módon tudnak átrendeződni a feladatok. Nincs abban szégyellni való, ha egy férfi felfedezi önmagában, hogy pl. szereti főzni vagy vasalni. Ez is az önmegismerés egy lehetséges módja, egy új sikerélmény, és a szülők egymás közötti megértésének erősítője. Az élet egy új ajándéka. Akárcsak apává válni.

Örömmel teli Apák napját kívánok! :)

Trepinszki T. Ági, holisztikus tanácsadó

Tetszett a cikk? Akkor kérd az ingyenes ásványos-gyöngyös híreket is!

Szeretnél elsőként értesülni a legfrissebb ásványos-gyöngyös hírekről, akciókról és újdonságokról? Iratkozz fel a Gyöngybarlang hírlevelére:

Vissza