Blog

Féldrágakövek, amiket akár a Dunában is megtalálhatsz

2020.06.26 16:00
Orosz Imre
Féldrágakövek, amiket akár a Dunában is megtalálhatsz

Június 29-én ünnepeljük a Nemzetközi Duna-napot

Amikor féldrágakövekről, azok lelőhelyeiről vagy bányászatáról esik szó, akkor az emberek többségének távoli, egzotikus tájak jelennek meg a lelki szemeik előtt. Sokan nem is gondolják, hogy egy olyan, általunk szinte unalomig ismert folyó, mint a Duna, egyáltalán kapcsolatba hozható ezzel a témával.

Féldrágakövek, amiket akár a Dunában is megtalálhatsz
Emlékszel még, mit tanultál földrajz órán?

 

A Nemzetközi Duna-napot 2004. június 29-én tartották meg először, így az idei már a 17. alkalom lesz, hogy megünnepeljük a Dunát, azzal a 10 országgal együtt, amiken Európa második leghosszabb folyójaként keresztülfolyik. E jeles nap alkalomból szeretném most megosztani néhány gondolatomat veled, és a hozzám hasonló ásványkedvelőkkel.


Ha jól belegondolsz, és visszaemlékezel mindarra, amit földrajz órán tanultál, akkor természetes, hogy hordalék formájában minden folyó magával hozza mindazon területeknek a kőzetanyagát, amelyik a vízgyűjtő területéhez tartozik. A puhább elegyrészek viszonylag hamar, néhány tucat kilométer alatt homokszem méretűre töredeznek, de az ellenállóbb ásványok vagy kőzetek a származási helyüktől akár több száz kilométer távolságra is el tudnak jutni így.


Az Alpok hegyeiből származó anyagok a Bécsi-medencét elhagyva zömmel kiülepszenek a folyóból, mire az Visegrádhoz ér, de a Dunakanyartól délre eső területeken szinte egészen a déli országhatárig megtalálható mindazoknak a zömmel vulkanikus kőzeteknek az anyaga, amelyeket a Börzsöny vagy a Pilis hegységek területéről mosott el a víz, amikor annak idején átvágta a mai Dunakanyart és délnek fordulva elkezdte feltölteni az előtte álló medencét.


Ha adandó alkalommal lemész sétálni egy-egy olyan dunai partszakaszra, amit a folyószabályozás még nem tett tönkre (vagyis nincs lebetonozva, vagy nagy, masszív hullámtörő kövekkel szegélyezve), és nyitott szemmel nézed át a folyó által lerakott hordalékot, akkor meglepően szép köveket, ásványokat találhatsz a kavicsok között.


(Persze nem kell leszűkíteni a helyszínt magára a folyópartra, elég az is, ha olyan helyeket keresel, ahová a folyó hordaléka valaha eljutott. Ilyen helyek lehetnek például a folyó mai nyomvonalától jóval távolabb eső külszíni, akár rég felhagyott kavicsbányák is – különösen a Duna-Tisza közén van belőlük jócskán –, de akár a városban járva egy-egy építkezésnél szintén az ősi Duna hordalékát láthatod az ott lerakott sóderkupacok formájában.)


És hogy milyen, a féldrágakövek kategóriájába sorolt ásványokkal is találkozhatsz itt? Nos, leggyakrabban az ásványfajokban oly gazdag kvarc-csoport tagjai fog a szemed elé kerülni, mint a piszkosszürke kvarcit, ami folyami kavicsok leggyakoribb összetevője, és igazából még nem is nevezhető féldrágakőnek, de a szép tejfehér változata, amit tejkvarc néven szoktak emlegetni, már ebbe a kategóriába esik.


De jó eséllyel fogsz találni különböző achát változatokat is, amiket már gyakran használnak divatékszerek készítésére is, és amelyeket a jellegzetes sávos megjelenésükről könnyen fel lehet ismerni. Ezek között az achátok között gyakran találhatsz narancssárga, barnássárga színű darabokat, amik akár már karneolnak is nevezhetőek, ritkábban pedig az achát halványkék változatával, a kalcedonnal is találkozhatsz. Tovább az achát termékekhez »


Az achátok mellett a másik nagy ásványtársaság, ami szinte biztos, hogy a kezed ügyébe kerül, az a jáspis, és annak különböző változatai. Itt leggyakrabban a szép téglavörös színben megjelenő piros jáspis fordul elő, de kis szerencsével annak sötétzöld változatával, a heliotróppal is összefuthatsz. Tovább a jáspis termékekhez »


Természetesen az ónix és obszidián félék is elő fognak itt kerülni. Tovább az ónix termékekhez » Ezeket szinte mindig valamilyen sötétszürke vagy fekete szín fog elárulni. Tovább az obszidián termékekhez » Nagyritkán, ha tényleg szerencsés vagy, akkor különböző opálfélét is begyűjthetsz, mint például a sötétbarna májopál vagy a kovás oldatokkal átitatott, az évgyűrűs szerkezetéről jól felismerhető, az egykori fák megkövesedett maradványaiból származó faopál. 


(Ha már megkövesedett fákról beszélünk, itt jegyezném meg, hogy különösen a kavicsbányákban szép számmal találhatsz egyéb fosszíliákat is, amik leggyakrabban a legutolsó jégkorszakban ezen a tájon élt szárazföldi állatoktól, például a mamutoktól vagy különböző gyapjas orrszarvú fajoktól, és tapíroktól származnak.)


Végezetül, csak érdekességként: az Alpokból a Duna réz-arany-ezüst tartalmú hordalékot is magával hozott, aminek egy részét a Bécsi-medencét elhagyva rakta le. Ennek köszönhető, hogy a 20. század második felében a nyugati országhatártól durván Mosonmagyaróvárig terjedő szakaszon néhány szakaszon pár elszánt ember még aktívan művelte az aranymosás cseppet sem könnyű mesterségét. Nagy vagyonra nem tettek ugyan szert, de viszonylag stabil megélhetést biztosított nekik ez a tevékenység.


Ha már Duna-nap van, egyúttal szeretném a figyelmedbe ajánlani egyedi ásványkarkötőinket, amik között bőven találhatsz a vizek ihlette darabokat, remélem elnyerik a tetszésedet:

Tovább az egyedi ásványkarkötőkhöz »

Orosz Imre, geológus
Copyright © 2020 Gyöngybarlang®