Blog

Ölelés napja

2021.06.30 08:00
Trepinszkiné T. Ági
Ölelés napja

Ott és akkor öleljetek, amikor csak tudtok...

Az ölelés tudományosan bizonyított jótékony hatásain túl, az egyik legszebb formája annak, hogy kifejezzük szeretetünket a másik fél felé. Kellemes, jól eső érzés, nyugtató és szeretettel teli. Az ölelés igazán nem kerül semmibe és sok esetben könnyen adjuk és kapjuk. Ölelünk bánatunkban, örömünkben, együttérzésünkben, felhőtlen boldogságunkban, szomorúságunkban, találkozáskor, búcsúzáskor. Ezért bátorítok mindenkit, hogy ott és akkor öleljetek, amikor csak tudtok. Az Ölelés napja alkalmából fogadd szeretettel írásomat, melyben elmesélem Neked, mit jelent számomra az ölelés, és miért oly fontos, hogy érezzük és megéljük ezt a röpke pillanatot.

Az ölelés 

Rengeteg féle ölelés létezik. Egy új karkötőt mikor felhúzok a kezemre, az ásványok rezgése, ahogy reggel kint állok a napfényben, a nap lágy sugara, a szél hűs, simogató ölelése, a Gízai sivatag szélén állva a Föld tág ölelése, mikor egy fát átölelek, a mélyből jövő és a magasságba törő ölelése. Egy meleg délelőtt a pesti aszfalt forróságának az ölelése. Mindig egy érzést sugároz.


Úgy nőtem fel, hogy a találkozáskor illik megölelni egy családtagot, puszit adni neki, és már szaladhatok tovább a dolgomra. Nem maradtam az ölelésben, emlékszem rá, utólag elemezhetem, de akkor ott nem történt meg, nem volt rá idő, mert az érzelgősséget és gyengeséget jelentett. Így nevelődtem. Mentünk tovább, folytattuk a dolgunkat. De bizony nagyon vágytam dédnagyanyám titkos ölelésére. 
„Ki jön az én házamba?” - hangzott szájából, és mikor kitárt karjába szaladtam, és magához ölelt, az a biztonság, az a nyugalom, amit akkor éreztem, bizony máig magamban érzem, megmaradt, velem marad.

Nem szabadott dédnagyanyámhoz felmennie senkinek, nem tudom miért. Én néha fellógtam. A titkos tiltottságban az ő biztos ölelése, pár szava, elfeledtette minden bánatom, rengeteg fájó kérdésem. Így visszanézve nagy magabiztosságot adott nekem az a pár perc, amit vele eltölthettem. Most megállnék, ölelném hosszabban, mert már tudom, hogy egy ölelésben minden benne van: az ember akkori teljes mivolta, és az, hogy hogyan éli meg az érzést, amit az egyén érez a körülötte folyó eseményektől és történésektől, illetve az, hogy hogyan éli meg ő most a jelenét. Nem a történet a fontos, hanem annak megélése, érzékelése.

A három kisunokám szerető ölelése 

"Napi négy ölelésre van szükség a túléléshez. Napi nyolc ölelés kell a szinten tartáshoz. Napi tizenkét ölelés kell a fejlődéshez." Mikor ölelünk ennyiszer? Nekem most megadatik, hisz 3 kisunokám ismét itthon van. Egyik reggel egyszerre jöttek le az emeletről hozzám. Messziről hallatszott már vidám hangjuk: „Nagyiii”. :) A középső a maga természetességével, ahogy előző napokban is tette, hozzám szaladt és átölelt. A nagyobbik: „nézd milyen szép a ruhám” mondta, és hajlott ölelésbe a testvérét látván. A kicsi félszeg, nem az anyu gondolatát sodorta, hanem a másik két testvér tettének látványa vitte az ölelésbe. Majd mikor már mindhárman öleltek egyszerre, az fantasztikus volt, számukra is. A nagy nem rohant tovább, a két kicsi szintén – na így alszunk tovább még. Nem tudom, meddig sikerült így összebújva maradni, de az biztos emlékezetes lesz mindnyájunknak. Szokatlan nyugalomban telt tovább a délelőtt, bizony sokkal kevesebb nyafogás volt.

Ilyen reggeleket és délelőttöket és napokat kívánok mindenkinek, nagyon sokat!

 

Szeretet nyelve karkötők az Ölelés napjára »

Trepinszki T. Ági, Holisztikus tanácsadó
Copyright © 2021 Gyöngybarlang®