A hozzájuk illő nyakláncot most szintén beszerezheted
Készítésükhöz kizárólag allergiamentes fémszereléket használunk.
A gyöngyházat, ezt a könnyen megmunkálható, selymesfényű, törtfehér vagy krémszínű anyagot, szintén az élővilágnak köszönhetjük, hiszen a rendszertanilag a Puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó valamennyi állatosztály szinte minden tagja ebből az anyagból építi fel a testét borító szilárd külső vázat, de felhasználható mennyiséget főleg csak a Kagylók, ritkábban a Csigák osztályának néhány faja produkál.
Persze a csigaházak vagy kagylóhéjak többsége lényegesen vékonyabb annál, hogy ékszeripari célra hasznosítható legyen, de a trópusi meleg tengerek sekély, partközeli vizeiben több olyan faj is él, amelyek az átlagosnál sokkal vastagabb – és így sokkal nehezebb – házak növesztésével védekezik az ellen, hogy a külső hatások – pl. az erős hullámverés vagy a ragadozók – kárt okozzanak nekik.
Példaként egy ilyen, a Tridacna nemzetségbe tartozó kagyló képe látható itt fentebb. Ezeknek a kagylóknak a mérete az 1 métert is meghaladhatja, a héj vastagsága gyakran 10 cm feletti, súlyuk pedig akár több mint 80 kg is lehet. (A mutatósabb, épebb darabokból egyébként exkluzív mosdókat is szoktak készíteni, de lakások díszítésére önmagukban is előszeretettel használják.)
Maga a kagylóhéj az állat növekedése során egymásra rakódó réteg sorozatából épül fel, az egyes rétegek pedig vékony, oszlopos megjelenésű, jól fejlett aragonit ikerkristályokból állnak. Ezek különböző irányú metszete adja a gyöngyház finom, jellegzetes ragyogását.
Egy ilyen vastag kagylóhéj már kiváló alapanyagforrásként szolgál. Miután a mészvázat gondosan megtisztították minden szervesanyagtól, a vastag héjat előbb vékony szeletekre vágják, majd a kívánt formára alakítják, végül kifúrják, polírozzák az így kapott gyöngyház szemeket és kb. 40 cm hosszú szálakba fűzik.