Gyöngyház kisokos

A gyöngyházat, ezt a könnyen megmunkálható, selymesfényű, törtfehér vagy krémszínű anyagot szintén az élővilágnak köszönhetjük, hiszen a rendszertanilag a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó valamennyi állatosztály szinte minden tagja ebből az anyagból építi fel a testét borító szilárd külső vázat, de felhasználható mennyiséget főleg csak a kagylók, ritkábban a csigák osztályának néhány faja produkál.

Persze a csigaházak vagy kagylóhéjak többsége lényegesen vékonyabb annál, hogy ékszeripari célra hasznosítható legyen, de a trópusi meleg tengerek sekély, partközeli vizeiben több olyan faj is él, amelyek az átlagosnál sokkal vastagabb és ezáltal sokkal nehezebb házak növesztésével védekezik az ellen, hogy a külső hatások pl. az erős hullámverés vagy a ragadozók kárt okozzanak bennük.

Példaként egy ilyen, a Tridacna nemzetségbe tartozó kagyló képe látható itt jobbra. Ezeknek a kagylóknak a mérete az 1 métert is meghaladhatja, a héj vastagsága gyakran 10 cm feletti, súlyuk pedig akár több mint 80 kg is lehet. (A mutatósabb, épebb darabokból egyébként exkluzív mosdókat is szoktak készíteni, de lakások díszítésére önmagukban is előszeretettel használják.)

Maga a kagylóhéj az állat növekedése során egymásra rakódó réteg sorozatából épül fel, az egyes rétegek pedig vékony, oszlopos megjelenésű, jól fejlett aragonit ikerkristályokból állnak. Ezek különböző irányú metszete adja a gyöngyház finom, jellegzetes ragyogását.

Egy ilyen vastag kagylóhéj már kiváló alapanyagforrásként szolgál. Miután a mészvázat gondosan megtisztították minden szervesanyagtól, a vastag héjat előbb vékony szeletekre vágják, majd a kívánt formára alakítják, kifúrják, polírozzák, végül az így kapott gyöngyház szemeket kb. 40 cm hosszú szálakba fűzik.